itthon_2

ma láttam csongit.
nemtudom már milyen régen nem találkoztam vele, de nagyon hiányzott.
sokat gondolok rá.. magam sem tudom,h miért.
talán annyi épeszű válasz lehet rá, hogy : szeretem.
ki gondolta volna,h egyszer így érzek majd valaki iránt. de amióta ő megszületett, azóta végre azt tudom mondani mindenkinek, hogy végre van egy gyerek,akit szeretek. és ő a legszebb gyerek.
és amíg meg nem születik a saját kisfiam, addig őt fogom imádni.
tartottam attól,hogy fel sem fog ismerni, nem is foglalkozik majd velem. tényleg nagyon régen láttam már őt.. :(
aztán elmentünk a temetőre.
aztán bementünk a nagyijához.. mondták,hogy alszik. de majd lekiabál az emeletről úgyis,ha felébredt.
és tényleg.
ott beszélgettünk, én meg sokszor pillantgattam föl.. hát de tényleg! szeretem. xD
erre lekiabált.. anyukája felkiabált,hogy itt vagyok..erre visszakiabálta a nevem,meg h menjek már fel hozzá játszani..! xD


szóval ennyi. xD meg ugye kaptam puszit,első kérésre! és ez nagy dolog ám.. mert nagyon válogatós és csak annak ad, akinek ő akar adni. háteztnagyonjólmegmondtam. xD
szóval volt puszi,volt ölel. és totálkivételesnek éreztem magam mellette.
mondom: szeretem.


holnap már mennem kell dolgozni.
ennek egyrészt örülök is,mert van hova mennem..és láthatom őt is.
másrészt, tényleg el kell kezdenem új munkahelyet keresni..mert ma megin feltett két kérdést a 89-es:
- te mit is tanulsz?
- kijönnél -e velem angliába?


...és ez már a 2. alkalom. az első kérdés elszomorított... mert úgy éreztem,h így nem jegyezte meg,h mennyi idős vagyok.. ergo már dolgozok.
másrészt pozitívnak kell lennie,hiszen mindig fiatalabbnak hisz. múltkor is meglepődött,mert azt hitte,h 18 vagyok.. és ennek örülnöm kellene,nem ???
a másik az,h utaznék.. és örülök,h őt ez a kérdés ennyire foglalkoztatja, h visszamenjek vele. csak még el kellene dönteni,h mennyire hülyül..és mennyire gondolja komolyan.. és mi lenne,ha én is komolyan gondolnám majd vele..?