könnyű lenne,de nehéz.

olyan könnyű lenne mindenkinek szépen írni pár sort, hogy mennyire hiányoznak, mennyire szeretem őket..és könnyű lenne azt tetetni,hogy minden rendben van.
köztünk sincs és bennem sincs.
az elmúlt napokban szinte minden felborult körülöttem.

azt érzem, hogy valamit elvártok tőlem. még mindig.
én meg már nem akarok tenni semmit sem.
egy darab faként szeretnék feküdni az ágyon, hagyni hogy azt tegyétek, amit szeretnétek.
használjátok ki, aztán hagyjatok magamra.
és mivel az első már rég  megvolt.. így most a 2. része jön.. ugye?

tegnap.. eszembejutott zoli, hogy minden smst töröltem a telefonomból, így az ő száma sincsen meg. még a telefonkönyvből direkt töröltem, hogy nehogy egy gyenge pillanatomban írjak neki. azt nem szabad.
de múltkor keresett és azok az smsek megmaradtak.
aztán azokat is töröltem..hagytam, hogy keressen megint ő, hogyha akar.
és ez most így eszembejutott, hogy fog -e keresni.
talán telepátia.
de 5perc múlva érkezett tőle egy sms. jön bp-re decemberben, melyik hétvégén érek rá, mert akkor itt alszik és elmegyünk bulizni és ilyenek... mert ugye én nem tudok már menni szombathelyre. szóval , örültem, hogy végre képes kiadni 10ezer ft-t a vonatért, csakhogy bp-re feljöjjön hozzám, de.. aztán hogy " ne legyen akkora a számla, inkább dumáljuk már meg a többit msn-en ".. kérlelt, hogy vegyem vissza.
és ez nem hiányzik.
megtudta, hogy szerelmes lettem belé, és nekem közben rossz volt látni, hogy mindig mindenféle kis rbanc átvágja, és hol szidja a női nemet, hol meg egy lányt kiemel, hogy mekkora angyal. és bezzeg én nem voltam köztük.. hiába húzott annyira a szívem hozzá.
de már nem.

így el tud múlni az érzés egyik napról a másikra. annyira meg tud bántani, akkora csalódást tud okozni, hogy sosem te vagy a fontos... mindig csak más.. vagy önmaga, hogy már a végén nem kell.
már jöhet.
és igazán szomorú ez az egész.
ennek ellenére találkozni fogunk..és megbeszéljük,hogy mi legyen, csak én nem akarom már mozdítani a kisujjam. és persze ezzel a keserű érzéssel egyidőben rám nehezedett egy másik érzés is. sokkal nyugodtabb vagyok, amikor ricsivel vagyok. miért nehezítem akkor a szívem azzal, hogy ilyen alakokkal vagyok..?
a szeretetet megadja egy barát.
a sexet meg ezek.

ez volt az első, amikor bőgtem.
a második eset akkor volt, amikor olvastam léda blogját.

amikor úgy érzem, hogy talán át fognak a jobbik oldalra billenni a dolgok, akkor mégis változik a helyzet. kezdem azt hinni, hogy nem ismertek és ezt az oldalatokat én sem akarom már megismerni.
talán majd egyszer változik valami.
nem fogok küzdeni érte.
egyedül del fog küzdeni érte, de bízzuk az időre, hogy meddig kell és érdemes lesz -e.
de én már azt hiszem, nem tudok többet adni és küzdeni.
amit adtam, azt is ellenem fordítjátok, komolytalanul felhasználjátok. de én már be akarom zárni a kapuim.
nem vesztek komolyan, ezért én sem foglak titeket. és most itt mindenkinek szól.

szeretlek.
hiányzol.
taramtaramtaram.....