november 2.

tegnap,vagyis november 2.-án volt apának a születésnapja. felköszöntöttem és később ki is számoltam,hogy 55éves lett. boldog-boldog születésnapot neked apuciii <33
gondoltam rá, hogy amikor feljönnek szombaton bp-re, addigra veszek vmi finom tortát vagy sütit és akkor azt ehetnek meg visznek haza mamáéknak is belőle. csak mert annyira szerettem volna neki adni vmit, de így előre nem gondolkoztam ezügyben.
jellemző,hogy szeret és emiatt már az is nagy boldogságot okozott neki,hogy felköszöntöttem őt telóban. :D *.*


két gyors hírem van :


- szombaton megyünk megnézni a lakást, ha tetszik, akkor anyáék kifizetik a foglalót. másrészt az apeh is szivat minket, mint azt tegnap megtudhattam, szóval muszáj lesz az árból alkudni, hogy ne fizessünk rá annyi pénzt plusszba. na meg ugye ott vannak még a berendezési dolgok is. jobban esne, ha a lakást jó áron meg tudnánk venni, így nyugodt szívvel vásárolhatnánk meg a cuccokat bele.
- ma fél2-re mennem kell állásinterjúra. még nem döntöttem el,hogy pontosan mit mondok majd bent emiatt, mert valszeg egy órát késni fogok. talán,hogy orvoshoz mentem.. passz. az a vicces, hogy tegnap du-n írtak nekem egy SMST , hogy holnap várnak állásinterjúra. zuglóban van.. fantasztikus. másrészt milyen jól fizethet a cég, ha még arra sem telik nekik,hogy felhívjanak ezügyben?? még akkor is ha túljelentkezés volt basszus.. szóval emiatt tünődtem,hogy egyáltalán megéri -e elmenni..


tegnap..


bementem dolgozni, de már nem annyira jó, mint régen. valami hiányzik és valami plussz kellene még.
túl könnyen küldték el az embereket és szeretnék én gyorsabb lenni náluk és jobb munkahely miatt felmondani. másrészt nem akarok túl sok ezközt sem a kezükbe adni,hogy elküldhessenek. bár itt már igazán nem kellenek nagy okok..
bejött vmi nőci..és ő is eléggé rontott a helyzeten. olyan csop-vezetőféleség.. igazán nem tudom,hogy ki ő.. mi ő.. minek nevezzem. olyan, mint egy tanárnő. bejött élére vasalt,fekete nadrágjában meg egy hosszú fehér selyemingben.. alapjáraton a hideg ráz az ilyen alakoktól, mert ez az egyszerű, semmilyen stílus is zavar, meg nem sok jót remélek tőle. szóval ő arról beszélt,hogy a felsővezetés arra kérte meg,hogy segítsen a munkánkban. elég ideges volt. ennek több jele is volt, pl. h hadart, megakadt közben többször a hangja és vörösödött az arca erősen..
h ő megjött, így a főnök is puccban vágta magát.. kb. h megmutassa,hogy ő jól végzi a dolgát. jah, 2-3 hete volt az átszervezés.. előtte meg közben kirúgtak sok embert, fizetést úgy ahogy kaptuk meg..és erre megint bsztatott minket előtte. ricsit pl. nem engedte mellém ültetni.. mire kata később megkérdezte, hogy : talán az oviban vagyunk, h meg van szabva,h ki-ki mellé ülhet?
kár magyarázgatni szerintem neki,hogy mit bsz el.. de ha katával szétültetne minket, akkor tuti szólnánk neki. így is dolgozunk, épp elég keményen, erre pont minket utasítgat.
jah és vicces volt, hogy a csajszi kérdezett tőlünk,hogy szerintünk a rendezvény pénteken mikor kezdődjön? erre kollega válaszolt.. erre a csajszi mosolygott és azt kérte, hogy akik már régebb óta itt vannak, azok is mondják már el a véleményüket.
vicc.
pont az a kollega válaszolt neki, aki már itt van több mint 1éve.. és rajta kivül már csak 1 nő van, aki régi.. utána már én következek a kemény 4hónapommal.. pfff szóval a csajszi kérdésére elkezdtünk nevetni. ennyit a cégről.
gáz.. itt aztán minden gáz. 


beszéltem tegnap is vele. legalábbis odajött érdeklődni hozzám. jó gondolkozni azon,hogy mi lenne ha..
de aztán .. tegnap hallottam pár telefonbeszélgetést.
2 olyat is tőle, amilyet még külön-külön soha sem hallottam, h így beszélt volna.
az egyikben annyit mondott vkinek,h : holnap találkozzunk már naaa...
és erre ez mellbevágott, hogy mi van,ha ő is olyan,mint a többi pasi.. és petiben sem szeretem pl. amikor léccizik. azzal meg tudnak örjíteni. erre tőle is ezt hallottam.. és ez uff..
a másik meg az volt, amikor már nagyon káromkodott, és vkinek magyarázott, hogy " mindent elbsz a kiskurva ".. és ez meg végképp meglepett.
persze..nem ismerjük egymást.. h mien a másik a magánéletben.. csak néha szeretném őt megnyugtatni.
tegnap is ezt éreztem.
még akkor is,ha nem kölcsönös a dolog, de engem zavar,ha ő ilyen. és elküldtek majdnem mindenkit, akihez szólhattak.
ajj szeretném,ha olyan lenne minden, mint régen. amikor még leültünk dumálni.. elnevetgéltünk.
most meg kezd kialakulni ez a hideg, irodai légkör.
jöttek az újak, akik barátkozni nem akarnak, max gonoszan pletykálni..és már messziről lerí róluk, hogy nem szabad bennük megbízni. akiket meg bírtam azok új munkahelyre kerülnek..és félek,hogy így meg alig fogjuk látni egymást.
félek,hogy vele meg egyáltalán nem.
és hogy nem lesz meg a szappanoperás csattanó, hogy 1-2 hét múlva felhív, hogy : jó lenne beszélgetni.. ne veszítsük már el egymást..  :(