vasárnapról.

nem szeretem, amikor több dologra kell koncentrálnom. ikrek vagyok.
ha utánaolvasol, akkor pontos képet kaphatsz rólam. egy-két dolog pont elég, amit párhuzamosan el tudok intézni.. és szeretem, ha amit el kell intéznem, az max.1órámba kerül, mert addig tudok összpontosítani. - tudom.. rossz már nekem. - de elég türelmetlen vagyok. és ha valamit nem szeretek csinálni, de persze elvárás, hogy késznek kell lennie, akkor hajlamos vagyok rá, hogy összecsapjam..
most még erre sincs lehetőségem.
nagy kaliberű dolgokról van szó és örlődök itt közöttük.
kis boldogságot ad nekem a you.are.beautiful dorama, de nem tudom átadni a barátnőimnek sem.
etti már eleve ki volt lőve, hisz amint megmutattam neki, máris letöltötte és egyhúzásra végignézte.
ő már tud mindent, máris lépett át egy másik doramára, így vele nem nézhetem meg.
delt megkérdeztem, hogy lenne -e kedve hozzá.. de tényleg.. el voltam szállva akkor.. nem éreztem,hogy ez milyen hosszú idő. érzem,hogy annyi időt úgysem tölthetünk együtt.
keveset találkozunk.. mire megint fogunk.. kimegy a fejéből, hogy mi volt..és amúgy is.. miattam nézi..
utálom ezt kimondani.
így ide leírni.
elképesztően.
önző vagyok és elkezdem.. aztán meg ezt sem tudom befejezni.
szinte semmit se tudtam eddig befejezni az életemben.
nem tudom, hogy kérhetem ezt másoktól, hogy fogadjanak el, amikor én sem tudom önmagam elfogadni, megérteni?
nem értem, hogy miért kapok szeretetet, amikor én nem vagyok jó..?
még nem tudok  egészen úgy gondolkozni, mint hwang tae kyung.
bánt valakit és utána nem bánja meg.
csak önmagára gondol, de a másik szereti, odáig van érte.
mert tudja, hogy van benne valahol szeretet.
persze ez csak film..de nem lepődnék meg, ha ezt nézve páran felismernék benne önmagukat.


talán azért is vagyok magam alatt, mert petra és etti is visszamondta a szerdát.
nem azért, mert nem akarnak látni, csak mert más evilági dolog közbejött.
nem tudunk úgy időt szakítani a saját szórakozásunkra, fontos dolgainkra, mikor ott a suli és a munka is.
persze megértem.
csak az egyetlen vidám pontja marad el a hetemnek.
oké.. ne drámázzunk.
inkább azt mondanám, hogy az egyetlen olyan pontja marad el, amit én akartam nagyon és a lelkemnek tett volna jót.
a többi amit majd tennem kell, azok mind komolyságot várnak el tőlem.
talán tényleg kellene valami nyelvsuliba járnom.
vagy valami olyat találni,ami helyretesz.
vagy valami olyan dolog fog történni szerdán, amiért ennek a két programnak el kellett maradnia?.. kicsit félek.


ma eladtam az elvis övcsatot. ez csak egy része a gabinak szánt születésnapi ajándékcsomagnak.
szörnyű leírni, hogy több dologgal is készültem neki, amiket mind nehezen szereztem be.. főleg ezt az övcsatot. angliából rendeltem. mindegy...
ma mégis megijedtem attól, hogy találkozzak ezzel a pasival, aki megvette. az utolsó sms-ében azt írta, hogy : biztosan felismersz majd.
már írtam ettinek is msn-en, hogy talán ráér.. és elkísérne.
rossz előérzetem volt, hogy ismerjük egymást, tudja, hogy ki vagyok .. vagy épp maga gabi az.
a hirdetésben a teljes nevem és email címem szerepelt.
aztán néztem doramát és lenyugtattam magam, hogy hatással nem lehet rám, mert ha meglepetés is érne, akkor faképnél fogom hagyni.


megjegyzés : utálom a meglepetéseket.
a meglepetés buliktól elkezdve, ilyen meglepi emberekig.
jobban szeretem a nyílt beszédet. pont.


szóval elmentem és annyi volt a pláne, hogy a srác tényleg hajazott elvisre és erre büszke is volt.
és ez egyben szomorú és boldog tény is volt.
hisz sajnos gabi nem lehet sosem ennyire nyílt és büszke arra, hogy ő az aki.
de ez a srác az volt. nyílt és büszke, hogy szereti a példaképét.
szóval eladtam neki az övcsatot.
van még pár dolog.
a gyertyát sztem én magam fogom elégetni.. az elvis táskát meg eladom. vagy kidobom.
vagy elajándékozom egy ismeretlennek, hogy sosem lássam viszont.


egy kő lehullt most a szívemről..habár a kérdés még halványan bennem fog dolgozni ezek után is.
miért viselkedik így gabi?
miért viselkednek így az emberek?


szeretsz valakit..szerelmet vagy barátot.. de nem képes viszonozni? .. vagy kihasználni?
és ez a nagy semmi, ez az üresség a legszörnyűbb.
van pár barát, akik hozzám közel állnak és amíg ők vannak, addig azt hiszem, vissza tudnak attól tartani, hogy megőrüljek. edina is még amíg borsodban laktam, vagy százezerszer elmondta, hogy mennyire nem érti gabit, sem ezt a szürke tömeget.. és ezzel éltetett engem.
s emlékszek még arra is, amikor azt mondtam, hogy felbérelek pár verőembert és és elküldöm őket hozzá.
és nem fogom megsajnálni.
mert ő sem sajnált meg engem.


hm.. holnap megnézzük a lakást katával.
kiváncsi leszek rá.
jó lenne, ha egyszer nagy hatalmam lenne.. és simán megtehetnék ilyeneket.
formálnám kicsit a tömeget.