persze ez is egy vélemény.
és ha össze is hasonlítják a saját vagy mások életével az enyémet, akkor mondhatnak rá érdekes dolgokat.
tegnap este is sokféle véleményt hallottam.
nem kellene a halálon rágódni.
nem kellene arra gondolni, hogy ezt így minek folytassam tovább, hogyha már nem érzek magamban elég erőt és nem is akarom..
és ennek valszeg örülne Vészherceg is.. ha ha.. na mind1
szóval,könnyebbnek kellene lennie az életemnek a lakás miatt.
persze ma két fűtés számlát is kaptam, ami 26ezer lesz együtt.
és egymagam fizetem ki.
és hiába mondom el ezeket más harcos embereknek, ha szerintük élni kell és küzdeni. mikor így nekem egyre inkább nincs kedvem küzdeni.
mert minden jobb,szebb lehetne, ha van mellettem valaki. de ha nem kaphatom meg azt a valakit, akit szeretnék, akkor nem tudom feldolgozni. azt hittem és azt is gondolom, hogy az eddigieket sikerült.
vagyis már legalább nem nyomaszt úgy a dolog és ki tudtam nyitni a szívem másnak, meg tudtam bízni másban és ez jó. egyáltalán annak is örülök,hogy a múlt év arról szólt, hogy gabi után egyáltalán sikerült felállnom és 3x is szerelmes tudtam lenni.
ha valaki ezt nem értené.. de feltételezem rólatok, hogy mégis. nekem ez szinte egy csodával egyenlő, hogy képes vagyok meglátni valakit, akibe szerelmes tudok lenni..
még akkor is,ha aztán átvertek és ezt most nem akarom eljátszani az újabb barátom esetében.
nem akarom,hogy ilyet elkövessen és szinte meg akarom benne akadályozni, hogy megbántson, hogy találjon valaki mást és etc
mert félek, hogy nem bírnám ki.
25 év alatt is voltam szerelmes, de azok inkább olyan plátói és viszonzatlan szerelmek voltak.
amikor sztár volt az illető vagy csak barátként tekintett rám.
és közben meg jött a külvilág suttogása, hogy inkább legyek olyannal, akinek megtetszek és el vagyunk együtt. így voltak olyan barátaim is közben, akik nem voltak a szerelmeim.
nem tudom, hogy mennyien éltek vagy élnek most így,ahogy én akkor, de ez tényleg úgy ment,hogy jártam valakivel és közben szerelmes voltam valaki másba, akit nem kaphatok meg. a barátom érzéseit nem tudtam viszonozni, de " szép pár voltunk "..
aztán ez is kezdett teher lenni, felemészteni és lezártam ezt az időszakot is. jött gabi. azt hiszem,hogy megszerettem őt.. szép 3évig tartott ez, úgy hogy csak egyszer láttuk egymást.
közben randiztam másokkal is.. szerelmesen... és bőgve mentem randira.. pfff
szóval ezek után szerintem érdekes,hogy végre elmondhatom,hogy a szerelmeimmel járok.
igazán nem tudom,hogy másnál hogy megy ez.
hogy másnak is ennyire nehéz -e, mint nekem.
mert nálam első látásra van szerelem. ( csak azt mondom olyankor,hogy megdobbant bennem valami iránta.. BUMM.. Ő az.! ) ha nincs, akkor nem is lesz.
párszor eszembe jut,hogy mennyivel könnyebb lenne, ha úgy működnék, hogy később jön meg a szerelem vagy csak lazán randizni és majd lesz valami... ki-a-la-kuuul.. ahogy szüleim szokták mondani.
de a sok próbálkozás ellenére sem ment.. pedig tényleg jártam rendes pasikkal, akik szerettek velem lenni.. és évek után is elszomorít, hogy miért nem tudtam szerelmes lenni.
valamikor attól is félek,féltem.. hogyha egy kedves,helyes pasi mellett érzelmek nélkül megmaradok,akkor élek egy normális,rendes életet.. és évek után történik meg nálam a BUMM.. valaki MÁS iránt.
akkor mi lesz?!
fájni fog neki.
és megint azt fogom érezni,hogy elcsesztem.
és a lelkemre beszélnek majd,hogy tagadjam le az érzést és maradjak a rendes pasim mellett, akit évek alatt sem szerettem meg.
tudom,hogy el van cseszve bennem valami, higgyétek el.
jelenleg azon a nézőponton vagyok,hogy inkább szenvedek egy olyan pasi miatt, akit szeretek, mint olyan mellett, akit nem és megint csak teher lenne. ( ja és persze a barátnőim azt mondanák rá, hogy " nem is illik hozzád ".. mert ha a szerelmemről van szó, akkor max. azért lehetnek mérgesek, ha a pasi megbánt, de ha még pluszba látják,hogy szerelmes se vagyok,de még nem is passzol hozzám.. ááh.. tucat volt már ilyen is.. )
és nem, nem könnyű.
igen, a lakás a fenekem alá lett adva.
és igen, így is tudok k-ára szenvedni. és higgyétek el, én sem akarom ezt..
nem tarthat örökké semmi sem.
2011. február 1., kedd
2011. január 8., szombat
2011. január 4., kedd
előbb,mint gondoltam volna
még tegnap este, az előző bejegyzés után mondtam delnek, hogy szerintem egy ideig már nem is fogok ide írni újdonságot, elég volt a tegnapi is.
de mivel alakultak a dolgok..
aham, egy este alatt.
a helyzet jobb és rosszabb is lett egyben.
a jobb azért van, mert érzem rajta, hogy komolyan gondolja és ennyit sosem becézett még.. *.*
ezt igazán szavakkal le sem tudom írni.. csak én érzem és látom rajta, hogy mennyire igyekszik kimutatni az érzéseit és hogy szerinte is egyre mélyebb lesz ez köztünk. nem mondom ki.. mert még, hogy azt a bizonyos sz betűs szót kimondjam, ahhoz még idő kell. és amint a bnőimnél is tapasztaltam, ha kimondom, akkor utána azt hiszik, hogy akármit szabad..vagy csak odavetettem és kész.
pedig ezek igazán komoly szavak!
szóval most minden jó lenne így, csak tegnap elkezdtünk komolyan beszélgetni egymással.
ha azt vesszük még ez is tetszik benne, hogy ki lehet neki mondani a dolgokat és ő is képes rá, felnőttként kezelni a helyzetet.
csak..
szóval tegnap este elkezdtünk beszélgetni... csak annyit mondott, hogy : holnap valszeg elmegy melót keresni.
aham,angliában..
- anyum szerint sosem leszek képes egy elérhető,jófej pasit választani.. : / de mit csináljak, ha nekem tetszik hogy elérhetetlen? hogy nehéz eset? hogy lehet küzdeni és nyavalyogni miatta? .. mondjuk 1hónapig. aztán... -
nem akarja, de nincs mit tenni. és ezt kell nekem most megérteni, felfogni valahogy.
- anya erre azt mondta/mondaná,hogy ha a helyedben lennék, keresnék mellette egy másik pasit is, randizgatnék.. és lehet igaza van és meg is tenném. csak 1., olyan jó ezt az érzést ÉREZNI iránta és nem akarom, hogy elrontsa ezt a bűntudat vagy akármi hülyemagyarpasi megjelenése.. juteszembe, peti még mindig hivogat.. sőt, azt sem akarom,hogy ő tegyen valamit. mert nem tesz. " honnan tudod?! " kérdeznék megintcsak.. honnan.. ha ti a szerelmetekre gondoltok, ugye nem feltételeztek róla ilyen rosszat?.. én akkor miért gondolnám?..
szóval.. és igyekszem már a lényegre térni! ő itt akart maradni velem, még érkezett volna neki 2honapig a munkanélküli is és közben a barátja elintézi neki bp-n a munkahelyet..
de anyuja elkezdett sírni, hogy legalább az ünnepeket töltsék együtt.
úgy volt, hogy szilveszterre max hazajön. nem jött.
ami otthon volt félretett pénze, azt szülei " kölcsönkérték ".. és most azzal bsztatják, hogy dolgoznia kellene. mert ők nem tartják el.
de nem akarják,hogy hazajöjjön..
megígértem, hogy kedves leszek és türelmes. az is voltam vele végig. szerencsére mindig ő mondta ki az én gondolataimat,érzéseimet is az egész helyzetről. pl. hogy ő ezt nem akarja, ez így nem fer vele szemben...
de perpill. dolgoznia kell ott, hogy aztán legyen pénze hazajönni..
este már rémálmaim voltak ezek miatt.. hogy így mi lesz velünk.. és egyáltalán még nem is láttuk egymást, jól fog -e alakulni minden köztünk?! már megint túlságosan komolyan veszek mindent, pedig vele így is könnyebb és mégis nehezebb valamiért. vicces, nem?
anyuja,oda akarja láncolni.. hát mondom, én is szívesen láncolnám már magamhoz.. : DD
de az is igaz, hogy eleve akartam adni az egésznek egy hónapot.
mert a sok külső hatás miatt már megint elfelejtkezek arról, hogy miket szeretnék ÉN!
anyum szemében mindig azt látom, hogy : férj-gyerekek.. amikor arról beszél, hogy már 27 leszek.
én őszintén örülnék annak is,ha 27éves koromra lenne egy komoly párkapcsolatom, szeretnénk egymást.. és önmagam is lassan megtalálnám.. ennyih.
másrészt.. talán nem lenne ekkora bűntudatom,hogyha városban vagy más közösségben nevelkedtem volna.. egyszerűen a karrierem és a saját önmagam megtalálása, a világ megismerése sokkal jobban érdekel, hogy a nyugalmat, a gyermekáldást válasszam. és szerencsére a barátnőim is ezen a véleményen vannak.
szomorú egyrészt a kérdés, hogy : hova szülnénk mi babát?!
másrészt meg.. miért kell ennek olyan szomorúnak, lehangolónak lennie?!
mint azt már tegnap este páwámnak is mondtam, az a szüleinek az elképzelése, a szülei döntése, hogy ők kiköltöztek.. de neki ezt nem kell elfogadni és beletőrödni.. erre ő azt írta vissza nekem, hogy:
" mindent nem fogok miattuk elengedni.. "
és még valami, 61,9 voltam.. 61,1 lettem!!! most emiatt tökre boldog vagyok... náthásan amúgymeg : D fújom az orrom,köhögök meg etc. kívánok nektek is mindenjót és találjátok meg minden napban a boldogságot <3
de mivel alakultak a dolgok..
aham, egy este alatt.
a helyzet jobb és rosszabb is lett egyben.
a jobb azért van, mert érzem rajta, hogy komolyan gondolja és ennyit sosem becézett még.. *.*
ezt igazán szavakkal le sem tudom írni.. csak én érzem és látom rajta, hogy mennyire igyekszik kimutatni az érzéseit és hogy szerinte is egyre mélyebb lesz ez köztünk. nem mondom ki.. mert még, hogy azt a bizonyos sz betűs szót kimondjam, ahhoz még idő kell. és amint a bnőimnél is tapasztaltam, ha kimondom, akkor utána azt hiszik, hogy akármit szabad..vagy csak odavetettem és kész.
pedig ezek igazán komoly szavak!
szóval most minden jó lenne így, csak tegnap elkezdtünk komolyan beszélgetni egymással.
ha azt vesszük még ez is tetszik benne, hogy ki lehet neki mondani a dolgokat és ő is képes rá, felnőttként kezelni a helyzetet.
csak..
szóval tegnap este elkezdtünk beszélgetni... csak annyit mondott, hogy : holnap valszeg elmegy melót keresni.
aham,angliában..
- anyum szerint sosem leszek képes egy elérhető,jófej pasit választani.. : / de mit csináljak, ha nekem tetszik hogy elérhetetlen? hogy nehéz eset? hogy lehet küzdeni és nyavalyogni miatta? .. mondjuk 1hónapig. aztán... -
nem akarja, de nincs mit tenni. és ezt kell nekem most megérteni, felfogni valahogy.
- anya erre azt mondta/mondaná,hogy ha a helyedben lennék, keresnék mellette egy másik pasit is, randizgatnék.. és lehet igaza van és meg is tenném. csak 1., olyan jó ezt az érzést ÉREZNI iránta és nem akarom, hogy elrontsa ezt a bűntudat vagy akármi hülyemagyarpasi megjelenése.. juteszembe, peti még mindig hivogat.. sőt, azt sem akarom,hogy ő tegyen valamit. mert nem tesz. " honnan tudod?! " kérdeznék megintcsak.. honnan.. ha ti a szerelmetekre gondoltok, ugye nem feltételeztek róla ilyen rosszat?.. én akkor miért gondolnám?..
szóval.. és igyekszem már a lényegre térni! ő itt akart maradni velem, még érkezett volna neki 2honapig a munkanélküli is és közben a barátja elintézi neki bp-n a munkahelyet..
de anyuja elkezdett sírni, hogy legalább az ünnepeket töltsék együtt.
úgy volt, hogy szilveszterre max hazajön. nem jött.
ami otthon volt félretett pénze, azt szülei " kölcsönkérték ".. és most azzal bsztatják, hogy dolgoznia kellene. mert ők nem tartják el.
de nem akarják,hogy hazajöjjön..
megígértem, hogy kedves leszek és türelmes. az is voltam vele végig. szerencsére mindig ő mondta ki az én gondolataimat,érzéseimet is az egész helyzetről. pl. hogy ő ezt nem akarja, ez így nem fer vele szemben...
de perpill. dolgoznia kell ott, hogy aztán legyen pénze hazajönni..
este már rémálmaim voltak ezek miatt.. hogy így mi lesz velünk.. és egyáltalán még nem is láttuk egymást, jól fog -e alakulni minden köztünk?! már megint túlságosan komolyan veszek mindent, pedig vele így is könnyebb és mégis nehezebb valamiért. vicces, nem?
anyuja,oda akarja láncolni.. hát mondom, én is szívesen láncolnám már magamhoz.. : DD
de az is igaz, hogy eleve akartam adni az egésznek egy hónapot.
mert a sok külső hatás miatt már megint elfelejtkezek arról, hogy miket szeretnék ÉN!
anyum szemében mindig azt látom, hogy : férj-gyerekek.. amikor arról beszél, hogy már 27 leszek.
én őszintén örülnék annak is,ha 27éves koromra lenne egy komoly párkapcsolatom, szeretnénk egymást.. és önmagam is lassan megtalálnám.. ennyih.
másrészt.. talán nem lenne ekkora bűntudatom,hogyha városban vagy más közösségben nevelkedtem volna.. egyszerűen a karrierem és a saját önmagam megtalálása, a világ megismerése sokkal jobban érdekel, hogy a nyugalmat, a gyermekáldást válasszam. és szerencsére a barátnőim is ezen a véleményen vannak.
szomorú egyrészt a kérdés, hogy : hova szülnénk mi babát?!
másrészt meg.. miért kell ennek olyan szomorúnak, lehangolónak lennie?!
mint azt már tegnap este páwámnak is mondtam, az a szüleinek az elképzelése, a szülei döntése, hogy ők kiköltöztek.. de neki ezt nem kell elfogadni és beletőrödni.. erre ő azt írta vissza nekem, hogy:
" mindent nem fogok miattuk elengedni.. "
és még valami, 61,9 voltam.. 61,1 lettem!!! most emiatt tökre boldog vagyok... náthásan amúgymeg : D fújom az orrom,köhögök meg etc. kívánok nektek is mindenjót és találjátok meg minden napban a boldogságot <3
2011. január 3., hétfő
új év,új tervek
megint elég sok mondanivalóm lenne a számotokra.
amiket érzek a szívemben, azok elég zavarosak.. egyik percben még mérges vagyok.. másokra.. aztán önmagamra.. mert miért szúrjuk el ilyen mérgekkel a kedves dolgokat?..
a barátaimmal kapcs.-ban állandóan átértékelődik minden. hiába akarom a legjobbat nyújtani, ha ez nem megy.
lédával azt hiszem tényleg megszakadt a kapcsolatunk. nem mondom,hogy végleg.
engem is értek már meglepetések, de azt hiszem, hogy most ez egy hosszabb időre mégis így lesz.
talán annyiszor tudtok megbántani,hogy a végén már nem is érzem,hogy megbántottatok volna.
éreztem már így magam.
olyan például, amikor valaki sokszor mondja rád h " r*banc ", s utána már annyiszor hallod,hogy beívódik, ismerősen cseng és már csak elhúzod a szád rá. lelkileg már nem érint meg, nem okoz fájdalmat, nem sokkol.
ha nekem barátnőim vannak, ők tényleg legyenek már azok.. legyenek mellettem.. nemcsak szavakkal,hanem tettekkel is.. és nem fognak elveszni egy törlés miatt.
én ezt így érzem.
lédán keresztül ismertem meg whitet is, akit innen is üdvözlök, mert tényleg egy kellemes, jófej csajt ismerhettem meg a személyében. olyan, aki észnél van és érti a humort is. utóbbi persze elég nagy pozitívum volt nekem ^^
de ahogy jöttek az emberek, úgy éreztem megint azt, hogy mennyire távolra is kerülhetnek tőlem.
rossz érzés, amikor már nem tudok mit tenni valakiért és nem tudok jobb lenni.
és ha kimondom is, hogy : szeretlek és hiányzol.. utána mégis megbántanak.
a fura az, hogy a legmélyebb szavaim után bántanak meg.
léda is azután lett mérges rám és törölt, miután megörültem a jelenlétének, amikor kiírtam, hogy mennyire hiányzott.. hát,igen. sz*r volt nélküle, mert a barátnőm.. és milyen fura is lenne, ha nem hiányozna egy barátnő, nem?..
utána leírtam petrának, hogy szeretem, féltem.. utána mégis megbántott a szavaival.
oké, nem kell halálosan komolyan venni.. csak amennyire fájt őt úgy látni, amennyit gondoltam rá, amennyit aggódtam érte, ahányszor elmondtam ettiéknek mindezt... - jellemző, ha szeretek valakit, akkor durván nyomom.. :D hm.. elég sokat beszélek róla.. - és mégis nekem címezte a szavait.
félek, hogy el fogom veszíteni őt is.
nem tudok majd elég jó barátnő lenni, barátként sem vigyázni rá.. mert majd egyszer nem kellek.
majd egyszer eljutunk arra a pontra, hogy már nem is vágja a fejemhez az egészet...
de most csak remélni tudom, hogy az a pont nem is fog eljönni. és nem fogom azt mondani, hogy : elegem van. mint léda esetében is.
mert nekem nem ez kell.
és hülyék vagytok, ha nem fogjátok fel, hogy mi az AMI KELL.
ünnepekről-búékig :
a karácsonyt a szüleimmel töltöttem. nagyon jól éreztem magam.. sokat beszélgettünk és kellemesen, békésen teltek az ünnepek. sok izgalom nem történt.. - kivételnek számít talán az, hogy vörösre festettem a hajam :D - de ez nem is olyan nagy baj. ritkán vagyok sajnos anyáékkal és ilyenkor jó volt együtt lenni, csak úgy nyugisan.
azért persze hiányzott már pest is és a megszokott életem itt fent. ezért szilveszter előtt már vissza is jöttem ..ekkor folytatódtak lédával-dellel a dolgok.. később csatlakozott már whit is.. : D
tényleg szokatlan lenne,ha nem történne velünk semmi sem.
jah, majdnem kifelejtettem.. de edina nem válaszol az sms-eimre. nem tudom,hogy mi a baj, mi történhetett vele.. de remélem konkrétan vele semmi baj sem, csak épp belőlem lett már elege. még dec. elején írtam neki smst, hogy mizu.. aztán közepén.. aztán karácsonykor is.. és semmi.
azzal tisztában voltam,hogy dec-ben ment ki 2hétre olaszba.. oda hívott engem is, de mondtam,hogy a lakást vesszük meg, és papírokat kell intézni, itt lesz szükség rám.. de még reménykedett benne, hogy mégis ráérek majd és elmegyek vele olaszba.. nem tettem meg. és azóta nem ír.
szerintem ennyire könnyű az egész. ezért nem szól hozzám a legjobb barátnőm.
ha lehet ilyet valakire mondani, hogy legjobb.. ő nekem azt hiszem az és az volt.
16 éves koromtól hozzá ragaszkodtam a legjobban, a sok közös élményünket ne is kezdjem el számolgatni..
csak mivel ő nekem nem egy msn-es barátnő.. ezért nem értem, hogy miért nem lehetett volna legalább egy smst írni, hogy minden rendben van.. vagy egy hónap alatt nem tudta volna feltölteni a kártyáját?.. őszintén nem értem.
aztán... ugye visszajöttem szilveszterre, meghívtam ricsit is, de hazament ünnepekre és mondta, hogy úgy néz ki a családja körében fog bulizni. szerencsére ez nála nem egy kifogás.. még ha bp-n lett volna és nem jön el, szerintem azt is megértettem volna. a multkori animekarácsonyon annyira rendes volt hozzám, hogy jobb barátot nem is tudnék elképzelni :) mindenkinek kívánnék inkább egy ricsit. : D
mindig amikor eszembejut, hogy miket mondtak rám vagy tettek velem a pasijaim, akkor eszembejut ő, hogy van azért olyan hímnemű lény, aki képes engem megérteni stb.
szóval úgy volt, hogy szilveszterre j-rockpop buliba megyünk, vörös yukba. gondoltam, előtte sokat kell inni, hogy ezt én sokáig bírjam. nem mintha nem szeretném a japán zenét, de nem egész este.. szóval itthon ittam fél üveg bort.. aztán átmentem ettiékhez, ott még ittam fehéret.. majd odaúton még félüveg vöröset...
mire odaértünk már a 200ast sem találtam a ruhatár előtt,pedig a markomban volt. xD
nagy szerencsém, hogy iza és etti végig mellettem voltak, vigyáztak rám, odafigyeltek rám. ez marhajó érzés volt..
aztán láttam petrám is.
ez egy külön mese: szóval, mire beértünk már bírtam mászkálni, táncolni végképp nem, ezért gondoltam, leteszem magam a fal tövébe.. mert ott nekem jobb.. :D letettem, aztán meg felpillantottam és megláttam petrám és bnőjét.. akit egyszer láttam még szigeten.. szóval kiszúrtam őket.. de ekkor már hadd jegyezzem meg, azt hittem csak képzelődök. :D meg amilyen állapotban voltam,ahogy kinézhettem, meglepődtem tökre, hogy iza komolyan is vett, amikor mutattam neki,hogy menjen már oda ahhoz a csajhoz, aki petra bnője, és hívja nekem ide petrát.. :DD
és igen. iza komolyan vett és megkérdezte.. és két pill után már érkezett is petrám és ölelt meg húzott fel, hogy számoljunk. számoltam, aztán visszacsúsztam fal tövébe : DD még táncoltunk később.. aztán petrám rosszul lett.. és nem tudtam mit tenni..
később már csak kerestem, kutattam őt egész este.. főleg h velem is forgott a világ, ezért leültem már egy asztalra. :D ettiék meg mellém telepedtek, hogy pasit lessenek.
est végén adtunk egymásnak búcsúpuszit, majd beestem az ágyamba..
aztán elkezdtek bennem bimbózni az érzések is.. hát eléggé de nagyon! :D <3
ezt már előző bejegyzésből is érzékelhettétek.
alig várom már, hogy hazajöjjön és együtt lehessünk.
nagyon rossz nélküle, nagyon hiányzik.
olyan biztonságban érzem magam mellett, vele.. és az is sokat jelent nekem, hogy érdekli, hogy mivan velem és elolvassa minden hisztimet. tegnap is megvolt utóbbi.. utána meg szrul éreztem magam, hogy pont őt ennyire megbántottam.
és megesküdtem rá, hogy mégegyszer nem fogom.
csak el kellene fogadnia az embernek, hogy tetszik valakinek és valaki képes ennyi időt rászentelni, foglalkozni vele.. uramisten,amikor azt mondta nekem,hogy: meséljem már el neki a szilvesztert.. de részletesen! még a saját anyukám sem bírja néha idegekkel végighallgatni egy-két részletes mondandómat! de sokan esküszöm még a bnőim közül sem bírják.. mert vagy elveszítik a fonalat, vagy bealszanak közben.. de max nem mondják, hogy a lényeget nem találták meg a nagy egészben : DD
erre tessék.
olyan kis pitiáner dolgoknak tud az ember örülni. és nekem ez az volt. ez egy olyan kimondatlan " hibám " vagy " érdekességem ", amivel én se vagyok személyszerint kibékülve.
a másik meg az, hogy hogy nézek ki...
félek, hogy mit fog majd szólni hozzám. mert perpill én vagyok a legszebb csaj meg a sexistennő.. omg.
szóval : nagyon össze kell szedni magam.
ebben már whit elkezdett a segítségemre lenni. :)
és még pár említésreméltó,felsorolásszintű dolog.. :
- érkezett máris upc-s számla.. nem 6300ft, hanem 7800, mert elfelejtettek szólni az áfáról.. és még 3hét sem telt el a beköttettetés után.. vagyis hogy apum a tvt.. később meg én magamnak a laptopot bekötöttem. ha azt vesszük, akkor még a 2hét is alig.. de a lényeg, hogy a későn érkezett számlán,korai dátum volt.. ezért csak most fizettem be, amiért remélem nem fognak lebszni..
- kaptam 12ezres távhő számlát, megijedtem.. de azért felhívtam távhőt..mivel 6.-áig be kell fizetni.. szerencsére szóltak, hogy csak azt fizessem már ki, ami én nevemre érkezik majd, előző lakóéval ne foglalkozzak! ez a mai nap örömhíre..
- második örömhír meg az, hogy holnap találkozok közösképviselővel, kapukódmódosítás, vízművek papírost vele aláiratni..továbbítani vízművekhez... na és mi lesz a közösköltséggel? c kérdés megválaszolása miatt : DD
- még délelőtt írtam smst páwámnak, hogy bocsásson meg.. és ma este már várt msn-en és megint dúl a láw..^^ - ez egy gyors harmadik örömhír volt :DD :$ )
- melóhelyen ütközött ki rajtam a nátha, végig fájt a torkom, alig bírtam nyelni.. jelenleg már az orrom is bedugult...ohjee
- kata bejelentette, hogy átmegy délelőttre, mert a főnöknővel megbeszélte.. én is később odapofátlankodtam hozzá, de azt mondta, hogy most nem tudná megoldani, de beszéljük meg köv. hónapban,ha sok lesz az értékelhetőm.. nyomjam meg.. mert délelőtt nehezebb dolgozni. ezzel vitatkoztam volna, de nem tettem..
a lényeg most az :
1., fél éve délutános műszakban vagyok, érzem, ahogy merül le a szervezetem.. és már k*rvára elegem is van belőőőőle!!! de most télleg.. kit lep meg,hogy fáj a fejem, idegrendszerem tropa ?!
2.,új melóhelyet mégjobban kellene nyomatni... buzdítom magam azzal, hogy engem megillett a 100ezer feletti fizu, vagy max 100..és nem akarok ezentúl 60ból tengődni.. másik meg az 1., pont.. vagy délelőtt-délutánt, vagy délelőttöt szeretnék nagyon!!! akkor is ha csak 6óra marad..vagy 8.. de ez így nem lesz jó, ha páwámmal is összejövünk komolyabban.
így is :
ő délelőtt alszik,én akkor ébren vagyok, intézem dolgaim.
délután feljön msnre, én este 9re esek haza..
nem lesz ez jó. a változás rögös útjára fogok lépni. : DD
mostanra ennyi tellett, remélem veletek minden rendben. fb-n megtaláltok vagy msn-en.. vagy telón! : DD <3
amiket érzek a szívemben, azok elég zavarosak.. egyik percben még mérges vagyok.. másokra.. aztán önmagamra.. mert miért szúrjuk el ilyen mérgekkel a kedves dolgokat?..
a barátaimmal kapcs.-ban állandóan átértékelődik minden. hiába akarom a legjobbat nyújtani, ha ez nem megy.
lédával azt hiszem tényleg megszakadt a kapcsolatunk. nem mondom,hogy végleg.
engem is értek már meglepetések, de azt hiszem, hogy most ez egy hosszabb időre mégis így lesz.
talán annyiszor tudtok megbántani,hogy a végén már nem is érzem,hogy megbántottatok volna.
éreztem már így magam.
olyan például, amikor valaki sokszor mondja rád h " r*banc ", s utána már annyiszor hallod,hogy beívódik, ismerősen cseng és már csak elhúzod a szád rá. lelkileg már nem érint meg, nem okoz fájdalmat, nem sokkol.
ha nekem barátnőim vannak, ők tényleg legyenek már azok.. legyenek mellettem.. nemcsak szavakkal,hanem tettekkel is.. és nem fognak elveszni egy törlés miatt.
én ezt így érzem.
lédán keresztül ismertem meg whitet is, akit innen is üdvözlök, mert tényleg egy kellemes, jófej csajt ismerhettem meg a személyében. olyan, aki észnél van és érti a humort is. utóbbi persze elég nagy pozitívum volt nekem ^^
de ahogy jöttek az emberek, úgy éreztem megint azt, hogy mennyire távolra is kerülhetnek tőlem.
rossz érzés, amikor már nem tudok mit tenni valakiért és nem tudok jobb lenni.
és ha kimondom is, hogy : szeretlek és hiányzol.. utána mégis megbántanak.
a fura az, hogy a legmélyebb szavaim után bántanak meg.
léda is azután lett mérges rám és törölt, miután megörültem a jelenlétének, amikor kiírtam, hogy mennyire hiányzott.. hát,igen. sz*r volt nélküle, mert a barátnőm.. és milyen fura is lenne, ha nem hiányozna egy barátnő, nem?..
utána leírtam petrának, hogy szeretem, féltem.. utána mégis megbántott a szavaival.
oké, nem kell halálosan komolyan venni.. csak amennyire fájt őt úgy látni, amennyit gondoltam rá, amennyit aggódtam érte, ahányszor elmondtam ettiéknek mindezt... - jellemző, ha szeretek valakit, akkor durván nyomom.. :D hm.. elég sokat beszélek róla.. - és mégis nekem címezte a szavait.
félek, hogy el fogom veszíteni őt is.
nem tudok majd elég jó barátnő lenni, barátként sem vigyázni rá.. mert majd egyszer nem kellek.
majd egyszer eljutunk arra a pontra, hogy már nem is vágja a fejemhez az egészet...
de most csak remélni tudom, hogy az a pont nem is fog eljönni. és nem fogom azt mondani, hogy : elegem van. mint léda esetében is.
mert nekem nem ez kell.
és hülyék vagytok, ha nem fogjátok fel, hogy mi az AMI KELL.
ünnepekről-búékig :
a karácsonyt a szüleimmel töltöttem. nagyon jól éreztem magam.. sokat beszélgettünk és kellemesen, békésen teltek az ünnepek. sok izgalom nem történt.. - kivételnek számít talán az, hogy vörösre festettem a hajam :D - de ez nem is olyan nagy baj. ritkán vagyok sajnos anyáékkal és ilyenkor jó volt együtt lenni, csak úgy nyugisan.
azért persze hiányzott már pest is és a megszokott életem itt fent. ezért szilveszter előtt már vissza is jöttem ..ekkor folytatódtak lédával-dellel a dolgok.. később csatlakozott már whit is.. : D
tényleg szokatlan lenne,ha nem történne velünk semmi sem.
jah, majdnem kifelejtettem.. de edina nem válaszol az sms-eimre. nem tudom,hogy mi a baj, mi történhetett vele.. de remélem konkrétan vele semmi baj sem, csak épp belőlem lett már elege. még dec. elején írtam neki smst, hogy mizu.. aztán közepén.. aztán karácsonykor is.. és semmi.
azzal tisztában voltam,hogy dec-ben ment ki 2hétre olaszba.. oda hívott engem is, de mondtam,hogy a lakást vesszük meg, és papírokat kell intézni, itt lesz szükség rám.. de még reménykedett benne, hogy mégis ráérek majd és elmegyek vele olaszba.. nem tettem meg. és azóta nem ír.
szerintem ennyire könnyű az egész. ezért nem szól hozzám a legjobb barátnőm.
ha lehet ilyet valakire mondani, hogy legjobb.. ő nekem azt hiszem az és az volt.
16 éves koromtól hozzá ragaszkodtam a legjobban, a sok közös élményünket ne is kezdjem el számolgatni..
csak mivel ő nekem nem egy msn-es barátnő.. ezért nem értem, hogy miért nem lehetett volna legalább egy smst írni, hogy minden rendben van.. vagy egy hónap alatt nem tudta volna feltölteni a kártyáját?.. őszintén nem értem.
aztán... ugye visszajöttem szilveszterre, meghívtam ricsit is, de hazament ünnepekre és mondta, hogy úgy néz ki a családja körében fog bulizni. szerencsére ez nála nem egy kifogás.. még ha bp-n lett volna és nem jön el, szerintem azt is megértettem volna. a multkori animekarácsonyon annyira rendes volt hozzám, hogy jobb barátot nem is tudnék elképzelni :) mindenkinek kívánnék inkább egy ricsit. : D
mindig amikor eszembejut, hogy miket mondtak rám vagy tettek velem a pasijaim, akkor eszembejut ő, hogy van azért olyan hímnemű lény, aki képes engem megérteni stb.
szóval úgy volt, hogy szilveszterre j-rockpop buliba megyünk, vörös yukba. gondoltam, előtte sokat kell inni, hogy ezt én sokáig bírjam. nem mintha nem szeretném a japán zenét, de nem egész este.. szóval itthon ittam fél üveg bort.. aztán átmentem ettiékhez, ott még ittam fehéret.. majd odaúton még félüveg vöröset...
mire odaértünk már a 200ast sem találtam a ruhatár előtt,pedig a markomban volt. xD
nagy szerencsém, hogy iza és etti végig mellettem voltak, vigyáztak rám, odafigyeltek rám. ez marhajó érzés volt..
aztán láttam petrám is.
ez egy külön mese: szóval, mire beértünk már bírtam mászkálni, táncolni végképp nem, ezért gondoltam, leteszem magam a fal tövébe.. mert ott nekem jobb.. :D letettem, aztán meg felpillantottam és megláttam petrám és bnőjét.. akit egyszer láttam még szigeten.. szóval kiszúrtam őket.. de ekkor már hadd jegyezzem meg, azt hittem csak képzelődök. :D meg amilyen állapotban voltam,ahogy kinézhettem, meglepődtem tökre, hogy iza komolyan is vett, amikor mutattam neki,hogy menjen már oda ahhoz a csajhoz, aki petra bnője, és hívja nekem ide petrát.. :DD
és igen. iza komolyan vett és megkérdezte.. és két pill után már érkezett is petrám és ölelt meg húzott fel, hogy számoljunk. számoltam, aztán visszacsúsztam fal tövébe : DD még táncoltunk később.. aztán petrám rosszul lett.. és nem tudtam mit tenni..
később már csak kerestem, kutattam őt egész este.. főleg h velem is forgott a világ, ezért leültem már egy asztalra. :D ettiék meg mellém telepedtek, hogy pasit lessenek.
est végén adtunk egymásnak búcsúpuszit, majd beestem az ágyamba..
aztán elkezdtek bennem bimbózni az érzések is.. hát eléggé de nagyon! :D <3
ezt már előző bejegyzésből is érzékelhettétek.
alig várom már, hogy hazajöjjön és együtt lehessünk.
nagyon rossz nélküle, nagyon hiányzik.
olyan biztonságban érzem magam mellett, vele.. és az is sokat jelent nekem, hogy érdekli, hogy mivan velem és elolvassa minden hisztimet. tegnap is megvolt utóbbi.. utána meg szrul éreztem magam, hogy pont őt ennyire megbántottam.
és megesküdtem rá, hogy mégegyszer nem fogom.
csak el kellene fogadnia az embernek, hogy tetszik valakinek és valaki képes ennyi időt rászentelni, foglalkozni vele.. uramisten,amikor azt mondta nekem,hogy: meséljem már el neki a szilvesztert.. de részletesen! még a saját anyukám sem bírja néha idegekkel végighallgatni egy-két részletes mondandómat! de sokan esküszöm még a bnőim közül sem bírják.. mert vagy elveszítik a fonalat, vagy bealszanak közben.. de max nem mondják, hogy a lényeget nem találták meg a nagy egészben : DD
erre tessék.
olyan kis pitiáner dolgoknak tud az ember örülni. és nekem ez az volt. ez egy olyan kimondatlan " hibám " vagy " érdekességem ", amivel én se vagyok személyszerint kibékülve.
a másik meg az, hogy hogy nézek ki...
félek, hogy mit fog majd szólni hozzám. mert perpill én vagyok a legszebb csaj meg a sexistennő.. omg.
szóval : nagyon össze kell szedni magam.
ebben már whit elkezdett a segítségemre lenni. :)
és még pár említésreméltó,felsorolásszintű dolog.. :
- érkezett máris upc-s számla.. nem 6300ft, hanem 7800, mert elfelejtettek szólni az áfáról.. és még 3hét sem telt el a beköttettetés után.. vagyis hogy apum a tvt.. később meg én magamnak a laptopot bekötöttem. ha azt vesszük, akkor még a 2hét is alig.. de a lényeg, hogy a későn érkezett számlán,korai dátum volt.. ezért csak most fizettem be, amiért remélem nem fognak lebszni..
- kaptam 12ezres távhő számlát, megijedtem.. de azért felhívtam távhőt..mivel 6.-áig be kell fizetni.. szerencsére szóltak, hogy csak azt fizessem már ki, ami én nevemre érkezik majd, előző lakóéval ne foglalkozzak! ez a mai nap örömhíre..
- második örömhír meg az, hogy holnap találkozok közösképviselővel, kapukódmódosítás, vízművek papírost vele aláiratni..továbbítani vízművekhez... na és mi lesz a közösköltséggel? c kérdés megválaszolása miatt : DD
- még délelőtt írtam smst páwámnak, hogy bocsásson meg.. és ma este már várt msn-en és megint dúl a láw..^^ - ez egy gyors harmadik örömhír volt :DD :$ )
- melóhelyen ütközött ki rajtam a nátha, végig fájt a torkom, alig bírtam nyelni.. jelenleg már az orrom is bedugult...ohjee
- kata bejelentette, hogy átmegy délelőttre, mert a főnöknővel megbeszélte.. én is később odapofátlankodtam hozzá, de azt mondta, hogy most nem tudná megoldani, de beszéljük meg köv. hónapban,ha sok lesz az értékelhetőm.. nyomjam meg.. mert délelőtt nehezebb dolgozni. ezzel vitatkoztam volna, de nem tettem..
a lényeg most az :
1., fél éve délutános műszakban vagyok, érzem, ahogy merül le a szervezetem.. és már k*rvára elegem is van belőőőőle!!! de most télleg.. kit lep meg,hogy fáj a fejem, idegrendszerem tropa ?!
2.,új melóhelyet mégjobban kellene nyomatni... buzdítom magam azzal, hogy engem megillett a 100ezer feletti fizu, vagy max 100..és nem akarok ezentúl 60ból tengődni.. másik meg az 1., pont.. vagy délelőtt-délutánt, vagy délelőttöt szeretnék nagyon!!! akkor is ha csak 6óra marad..vagy 8.. de ez így nem lesz jó, ha páwámmal is összejövünk komolyabban.
így is :
ő délelőtt alszik,én akkor ébren vagyok, intézem dolgaim.
délután feljön msnre, én este 9re esek haza..
nem lesz ez jó. a változás rögös útjára fogok lépni. : DD
mostanra ennyi tellett, remélem veletek minden rendben. fb-n megtaláltok vagy msn-en.. vagy telón! : DD <3
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)