2011. február 1., kedd

nem értem,h mások miért gondolják úgy,h nekem könnyű

persze ez is egy vélemény.
és ha össze is hasonlítják a saját vagy mások életével az enyémet, akkor mondhatnak rá érdekes dolgokat.
tegnap este is sokféle véleményt hallottam.
nem kellene a halálon rágódni.
nem kellene arra gondolni, hogy ezt így minek folytassam tovább, hogyha már nem érzek magamban elég erőt és nem is akarom..
és ennek valszeg örülne Vészherceg is.. ha ha.. na mind1

szóval,könnyebbnek kellene lennie az életemnek a lakás miatt.
persze ma két fűtés számlát is kaptam, ami 26ezer lesz együtt.
és egymagam fizetem ki.
és hiába mondom el ezeket más harcos embereknek, ha szerintük élni kell és küzdeni. mikor így nekem egyre inkább nincs kedvem küzdeni.
mert minden jobb,szebb lehetne, ha van mellettem valaki. de ha nem kaphatom meg azt a valakit, akit szeretnék, akkor nem tudom feldolgozni. azt hittem és azt is gondolom, hogy az eddigieket sikerült.
vagyis már legalább nem nyomaszt úgy a dolog és ki tudtam nyitni a szívem másnak, meg tudtam bízni másban és ez jó. egyáltalán annak is örülök,hogy a múlt év arról szólt, hogy gabi után egyáltalán sikerült felállnom és 3x is szerelmes tudtam lenni.
ha valaki ezt nem értené.. de feltételezem rólatok, hogy mégis. nekem ez szinte egy csodával egyenlő, hogy képes vagyok meglátni valakit, akibe szerelmes tudok lenni..

még akkor is,ha aztán átvertek és ezt most nem akarom eljátszani az újabb barátom esetében.
nem akarom,hogy ilyet elkövessen és szinte meg akarom benne akadályozni, hogy megbántson, hogy találjon valaki mást és etc
mert félek, hogy nem bírnám ki.
25 év alatt is voltam szerelmes, de azok inkább olyan plátói és viszonzatlan szerelmek voltak.
amikor sztár volt az illető vagy csak barátként tekintett rám.
és közben meg jött a külvilág suttogása, hogy inkább legyek olyannal, akinek megtetszek és el vagyunk együtt. így voltak olyan barátaim is közben, akik nem voltak a szerelmeim.
nem tudom, hogy mennyien éltek vagy élnek most így,ahogy én akkor, de ez tényleg úgy ment,hogy jártam valakivel és közben szerelmes voltam valaki másba, akit nem kaphatok meg. a barátom érzéseit nem tudtam viszonozni, de " szép pár voltunk "..

aztán ez is kezdett teher lenni, felemészteni és lezártam ezt az időszakot is. jött gabi. azt hiszem,hogy megszerettem őt.. szép 3évig tartott ez, úgy hogy csak egyszer láttuk egymást.
közben randiztam másokkal is.. szerelmesen... és bőgve mentem randira.. pfff

szóval ezek után szerintem érdekes,hogy végre elmondhatom,hogy a szerelmeimmel járok.
igazán nem tudom,hogy másnál hogy megy ez.
hogy másnak is ennyire nehéz -e, mint nekem.
mert nálam első látásra van szerelem. ( csak azt mondom olyankor,hogy megdobbant bennem valami iránta.. BUMM.. Ő az.! ) ha nincs, akkor nem is lesz.
párszor eszembe jut,hogy mennyivel könnyebb lenne, ha úgy működnék, hogy később jön meg a szerelem vagy csak lazán randizni és majd lesz valami... ki-a-la-kuuul.. ahogy szüleim szokták mondani.
de a sok próbálkozás ellenére sem ment.. pedig tényleg jártam rendes pasikkal, akik szerettek velem lenni.. és  évek után is elszomorít, hogy miért nem tudtam szerelmes lenni.
valamikor attól is félek,féltem.. hogyha egy kedves,helyes pasi mellett érzelmek nélkül megmaradok,akkor élek egy normális,rendes életet.. és évek után történik meg nálam a BUMM.. valaki MÁS iránt.
akkor mi lesz?!
fájni fog neki.
és megint azt fogom érezni,hogy elcsesztem.
és a lelkemre beszélnek majd,hogy tagadjam le az érzést és maradjak a rendes pasim mellett, akit évek alatt sem szerettem meg.
tudom,hogy el van cseszve bennem valami, higgyétek el.

jelenleg azon a nézőponton vagyok,hogy inkább szenvedek egy olyan pasi miatt, akit szeretek, mint olyan mellett, akit nem és megint csak teher lenne. ( ja és persze a barátnőim azt mondanák rá, hogy " nem is illik hozzád ".. mert ha a szerelmemről van szó, akkor max. azért lehetnek mérgesek, ha a pasi megbánt, de ha még pluszba látják,hogy szerelmes se vagyok,de még nem is passzol hozzám.. ááh.. tucat volt már ilyen is.. )

és nem, nem könnyű.
igen, a lakás a fenekem alá lett adva.
és igen, így is tudok k-ára szenvedni. és higgyétek el, én sem akarom ezt..

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése